Féltem, nagyon féltem és nem tudtam ellenszegülni mert nem rátok gondoltam hanem magamra. Nem tudtam mire hallgassak, a szívemre vagy mások elvárásaira. Azt mondták úgyis elfelejtem és megy minden tovább, de nem. Ott megállt az élet és vége lett…

A legrosszabbat tettem és nagyon bánom. Rettegve hagytam hogy irányítsanak mások. Még mindig nem nőttem fel, pedig többen is engem választottatok édesanyátoknak. Két testvéreteknek mertem megfogni a kezét és felnevelni, de bárcsak együtt játszhatnátok most is mind és lathatnálak benneteket boldogan. Bárcsak megölelhetnénk egymást mind szeretettel és bárcsak mertem volna azt mondani az utolsó pillanatban amit belül kiáltottam! “Valaki állítson meg! Apus állítsd meg Anyust!” Bárcsak azt mondta volna hogy ne tegyem de nem volt velem. Azt hitte hogy egyedül is menni fog. Megijedtem, rettegtem, féltem a következményektől mert senkiben sem tudtam bízni. Tudom hogy ott voltatok, láttalak titeket és szerettünk is, de mindketten gyerek fejjel gondolkodtunk felnőttet játszva. Soha nem mondja el az igazat mert büszke, de tudom hogy neki is fáj a tudat hogy itt lehetnétek. Bárcsak ne a fájdalmak kötnének össze hanem a ti mosolyotok amit minden nap boldogan nézhetnénk míg alszotok az ágyatokban. Bocsássatok meg nekem Kis Csillagaim amiért gyenge és felelőtlen voltam. Anya és apa hibáztak. Én azt remélem titokban hogy odaát halljátok amikor rátok gondolok és tudjátok hogy várom a talalkozást. Egyszer veletek lehetünk ígérem. Addig is szeretlek benneteket!💙💙💙

Veszteség éve: 2017
A baba neve: Dobozi Csillag